Profi sport = tudomány
oxigénion = energia
Élsportolóink naponta szembesülnek a kevés oxigénion szervezetükre gyakorolt negatív hatásaival az edzéseik, versenyeik során, még ha erről nincs is tudomásuk.
Mind az köztudomású, a városi szmog, elektromos szmog kedvezőtlenül befolyásolja egészségünket, a hétköznapi tevékenységeinket is. Ez a negatív hatás fokozottan jelentkezik az élsportolók teljesítményében is, annak ellenére, hogy az ő szervezetük egészséges és sokkal hatékonyabban működik mint az átlagember szervezete. Igaz, hogy ehhez a jobb működéshez több energiára van szüksége egy nem sportoló emberhez képest.
Ahhoz, hogy az elvégzett edzésmunka maximális hatékonysággal tudjon érvényesülni, szükséges a szervezet megfelelő energiaellátottsága mind az edzések, mind az edzések utáni regenerálódási folyamatok alatt. Ez a regenerálódás épp olyan fontos az idegrendszer számára, mint az izmok, inak számára. Minden sportoló tapasztalta már azt, hogy egy kemény edzés után nem tud normál módon aludni, pihenni, így a következő edzést fáradtan, esetleg kedvetlenül végzi.
Ahhoz, hogy a maximális teljesítmény leadása meg tudjon valósulni, kevés az oxigénionok száma a különböző zárt terek – csarnokok, uszodák levegőjében. (pl. egy uszoda többek között akkor számít jónak, ha jó a légcseréje. )
Ha kevés az oxigén ionokból közvetlenül elérhető energia a sejtek számára, akkor különböző biokémiai folyamatok révén biztosítja a sejt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a sejt biokémiai folyamatai kétfelé „dolgoznak”. Egyrészt biztosítják az izomműködéshez szükséges energiát, másrészt elvégzik a kevés oxigénion pótlását. Amennyiben az utóbbi feladatára nincs szükség, – ui. rendelkezik az oxigén a szükséges energiával, – akkor minden kapacitás az izomműködésre fordítódhat. Más megközelítésben elmondhatjuk, hogy az elektromos árammal pótoljuk azt az energiát, ami az ionok létrejöttéhez szükséges, nem a szervezetnek kell előállítani. Gyakorlatilag az oxigén segítségével juttatjuk el a sejtekhez azt a többlet energiát, amit a készülékkel létrehozunk. Ezzel minden egyes sejtünk egy plusz energiapotenciával fog rendelkezni.
Minél inkább kiélezett helyzetbe kerül egy sportoló – legyen az fizikai aktivitás vagy az ezt kísérő idegi szabályozás – annál inkább érzékenyebb az ideális levegő összetételre. Arról nem is beszélve, hogy az állandó nagy terhelés csökkenti az immunrendszer erősségét, a sportolók fogékonyabbá válhatnak a különböző légúti fertőzésekre.
Mit lélegzünk be?
Az ideális az lenne, ha a levegő minden egyes köbcentiméterében 20 000 negatív oxigénion lenne. Ez a mennyiség azonban napjaink budapesti levegőjében mindössze 50 – 100 ion/cm3, vidéken 300 – 400 ion/cm3, nem rendszeresen szellőztetett zárt terekben 25 – 30 ion/cm3. A szervezetünk természetesen kompenzál – egy ideig. Ezután bekövetkeznek olyan idegi és fizikai alulműködések, melyekre az élsportolók kifejezetten érzékenyen reagálnak. És ezek a tünetek nem csak az edzéseken, hanem a regenerálódási folyamatokban is tetten érhetőek.
Hol található ózondús levegő?
Ezen csökkent működést észre sem veszik, hiszen azt gondolják, hogy ez a természetes. Sajnos Magyarország olyan fekvésű, hogy hiányoznak azok a természeti adottságok, amelyek egy fokozott ózonképződéhez szükségesek, amely természetese módon fokozza a levegő negatív oxigénion szintjét. Ezek a természetes területek a magas hegységek, ill. a tengerpartok.
Kell az oxigénion!
Mindez nagymértékben javítható egy olyan levegő belélegzésével, ami sokszorosával rendelkezik a levegőben meglévő oxigénionok számának. Amellett, hogy nő a vér szaturációs szintje, egyben ez a megnövekedett oxigénszállítási készség egy minőségi, negatív töltéssel bőven ellátott oxigén szállítását valósít meg. A pozitív hatás pedig törvényszerűen bekövetkezik.
